Kovász és élesztő. Kérdések és válaszok tabuk nélkül.

Egyre nő a kenyérfogyasztással kapcsolatos vásárlói tudatosság, és sokan böngészik át az összetevők listáját, mielőtt beteszik a kenyeret a kosarukba. A kovász és az élesztő használatának kérdése különösen felkapott téma manapság. Melyik kenyérrecept a legjobb? A kovásszal vagy az élesztővel készült kenyeret válasszuk? Káros-e az élesztő? Használhatjuk-e mindkettőt? Most részletes válaszokat adunk az összes tévhitre és kérdésre! 

Mi az a kovász? 

A kovász nem más, mint liszt és víz keveréke. A vizes lisztkeverék nagyszerű környezetet biztosít az élesztőgombák, a tejsav és az ecetsavbaktériumok elszaporítására. A folyamat során a gabona héjában megtalálható baktériumok szabadon elkeverednek a vízben és levegőben is megtalálható mikroorganizmusokkal. Az élesztőgombák megjelenésének legbiztosabb és leglátványosabb jele a szén-dioxid megjelenése a szuszpenzióban, amit kovásznak nevezünk. 

A szén-dioxidnak köszönhetően a kovásszal kevert kenyértészta szerkezete meglazul, mérete megnövekszik, és természetes módon tartósabbá válik, így az hosszú ideig friss maradhat. A liszt, a víz és a levegő mindenhol más és más, ezért a különböző háztartásokban és pékségekben készített kovász egyedi és eltérő ízvilágot kölcsönöz a kenyérnek.

Miért jó a kovász?

A kovász a természet ajándékaiból, 100%-ban természetes összetevőkből létrejött élő organizmus. A kovászban megtalálható gombák és baktériumok hatása nagyon jótékony és egészséges. Könnyen emészthetővé teszi, emellett különleges ízt kölcsönöz bármelyik péksüteménynek. A másik csodás előnye, hogy hosszú érlelési ideje alatt számtalan különböző élesztőgomba és baktérium szaporodik benne, szemben az élesztővel, amelyben jellemzően egyszerre csak egyféle élesztőgomba található meg. Ahhoz, hogy a kovász kifejthesse jótékony hatásait, érdemes a tésztát hosszú ideig pihentetni. A kovászos kenyerek íze jellegzetes, belsejük sűrűbb, ráadásul természetes módon hosszabban elállnak adalékok és tartósítószerek nélkül is.

Mi az élesztő?

Az élesztő alatt az élesztőgombák egy csoportját értjük, melyek közül a Saccharomyces cerevisiae a legelterjedtebb. Erről a drapp színű, könnyen morzsolható, jellegzetes ízű és illatú élelmiszeripari termékről kevesen tudják, hogy bőséges vitaminforrás, illetve nagy mennyiségben megtalálható benne szerves vas, kálium, kalcium, foszfor, kén és magnézium is. Generációk nőttek fel úgy, hogy szüleik, nagyszüleik rendszeresen nyers élesztőt adtak nekik, hogy ellenállóbbak legyenek, és a hajuk, körmük, bőrük is szép legyen.

Persze fontos a mértékletesség! A kizárólag élesztővel készült kenyér a nagy mennyiségben történő gyártásnak, ipari eljárásoknak kedvez, hiszen gyors és biztos termékmennyiséget garantál. Az úgynevezett „gyorskenyerek”, amik akár 1,5-2 óra alatt is elkészülnek, sokszor nemcsak túlzott élesztőmennyiségben, de adalékokban, állagjavítókban és tartósítószerekben is bővelkednek. Ezért bár az élesztő egészséges és hasznos élelmiszer, mindenképpen fontos, hogy körültekintően és tudatosan válasszunk a piacon elérhető kenyerek közül. A JÓkenyérnél hiszünk az egyszerűségben és a tradíciókban, így csak 100%-ban természetes alapanyagokból alkotjuk meg termékeinket. 

Ahhoz, hogy tudatos vásárlói döntést hozzunk, érdemes tisztában lenni azzal, hogy miként szerepel a kovász és az élesztő a termékösszetételi listában. Európiai Uniós szabvány szerint mennyiségük szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni az alapanyagokat a termék csomagolásán. Mivel a kovász maga lisztből és vízből áll és a pékáruk tésztájában is ezek az alapvető összetevők, a legtöbb esetben nem tüntetik fel a kovászt külön alapanyagként. 

Mi azonban a JÓkenyér weboldalán és termékeink csomagolásán is megjelöljük a kovászt, mint alkotóelemet.Kenyereinkbe és baguettünkbe teljes kiőrlésű rozskovászt, kifli- és zsemleféléinkbe búzakovászt teszünk. 

Kovász és/vagy élesztő? 

Élesztőgomba nélkül nincs kenyér. A kenyerekbe élesztőgomba kerülhet a kovásszal együtt vagy külön tésztához adagolt élesztővel. A kovász használata alapvetően nem zárja ki az élesztő használatát. Számos recept és eljárás létezik, ezek között pedig akad olyan, amelynél az élesztőt kovásszal keverik, illetve olyan is, mikor a már kész tésztához adják hozzá extraként az élesztőgombát.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az eljárások nem befolyásolják a kovász jótékony hatásait, emellett az élesztő vitamin- és ásványianyag-tartalma sem vész el. A német kenyérkultúrából átemelve a JÓkenyérnél a kovász mellett a pékáru (kenyerek, zsemlék és kiflifélék) tésztájához ideális mennyiségű élesztőt is adagolunk, így mindkét összetevő jótékony hatása megjelenik termékeinkben. 


Keressétek a legközelebbi JÓkenyér lelőhelyeket szaküzleteink és partnerüzleteink listájában.